Te hány napig élnél túl katasztrófa esetén?

Mi lenne veled, ha történne valami a nagyvilágban vagy akár csak kis hazánkban? Azok közé tartozol, akik kihúznák egy darabig az otthoni készletükből vagy fosztogatóvá válnál, hogy Te és a családod túléljetek?

 

Most nem arra gondolok, hogy valami szörnyű atomkatasztrófa történne, vagy esetleg egy világméretű, halálos járvány törne ki, amikor szinte majdnem mindegy, hogy mennyire vagyunk felkészülve, mert a szerencsén múlik, hogy túléljük-e, hanem mondjuk egy olyan esetre, ami 2001-2002-ben történt Argentínában.

 

 

Hallottál róla?

 

Ha nekik szólt volna bárki előtte, hogy tegyenek valamit, halmozzanak fel készleteket (főként élelmiszer, de gyógyszer, higiéniai cuccok stb.), biztos, hogy könnyebben vészelték volna át azt a nehéz időszakot. Egyébként sokan hiszik, hogy az Armageddon a küszöbön áll, és hihetetlen előkészületeket hajtanak végre.

 

Így az jutott eszembe, hogy játsszunk egyet!

 

Elméletben pörgessünk le egy forgatókönyvet, hogy mi történne velünk, ha beütne a krach.

 

Szóval a játék keretében arra kérlek, hogy nézz körül otthon és válaszolj őszintén (csak magadnak):

 

• Ha bármi történne és az üzletek pillanatok alatt kifosztva állnának, és sehonnan nem érkezne segítség, akkor hány napig élnéd/-tek túl a családoddal?
• Mikor kellene kimenni, akár úgy, hogy az ajtón túl veszély leselkedne Rád és megpróbálni élelmet szerezni bármi áron, akár cserével, akár más emberek (akiknek vannak készleteik) megtámadásával, kifosztásával?

 

Ne mondd most, hogy soha nem tennél ilyet, mert ha az életed, de főleg a szeretteidé múlna rajta, akkor megtennéd. De most ebbe ne gondoljunk bele, hiszen ez csak egy játék, maradjunk pusztán elméleti síkon.

 

 

Szóval hány nap lenne?

 

Sokan gúnyolnak minket „mókusokat”, akik feltöltjük a kamrát, többet veszünk akciós dolgokból, mint amennyit elfogyasztunk egy hónapon belül, és, hogy „száraztésztában áll a pénzünk”, ahelyett, hogy befektetnénk másba és kamatozna.

Bár:

1. Akik nem töltik fel a készleteiket, azok sem fektetik be a pénzüket, hanem „elszórják” erre-arra, sokszor arra is elmegy, hogy teljes áron veszik meg a dolgokat, mert éppen akkor nem akciós az, amit megkívánnak.
2. Akik mégis befektetik, azokkal simán előfordulhat, hogy lehet, hogy egy válság esetén elúszik az egész. Persze nem a befektetések ellen vagyok, sőt hiszem, hogy mindenkinek kellene, hogy legyen több fajta megtakarítása is. De nem hiszem, hogy az a nem túl nagy összeg, amibe a készletek feltöltése kerül, érne annyit, amennyit esetleg egy vész esetén jelenthetne egy tele kamra, hiszen ha üresek az üzletek, akkor a virtuális pénzt nehéz megenni.

 

 

Én mindig meglepődök, főleg amikor egy beosztós csoportban szólnak be a mókusoknak, mert én a készletek híve vagyok. Nem csak egy lehetséges katasztrófára gondolva, hanem csak úgy egyébként is:

 

…miért vegyek valamit teljes áron, ha azt akciósan is megtehetem?

 

Pl. a paradicsom szószt novemberben akciózták utoljára. Úgy számoltam, hogy július-augusztusban tudok majd legközelebb befőzni. Tudtam, hogy még egy akció várható (ami meg is érkezett az elmúlt hetekben az egyik üzletláncban), de inkább úgy számoltam, hogy lehet, hogy 9 hónapig nem kapok olcsóbban.

 

Felmértem az otthoni készletet, és azt is kiszámoltam, hogy nagyjából havi 4-et fogyasztunk el (ami sokszor több is lehet, mert sok olasz ételt eszünk, a kicsi meg imádja a paradicsomos menzakajákat – nem rám ütött). Így vettem különböző fajtákból még novemberben 30 darabot.

 

Úristen, 30×120 Ft = 3600 forintom benne áll a paradicsom szószokban!!!

 

Bezzeg, ha teljes áron kellene megvennem, ráadásul a drágább fajtát 299 Ft-ért, mert az olcsóbbat nem teszik ki (egyszer jártam így…).

Na meg mennyi helyet foglal. Hát nem túl sokat. Oké, nekem most van spájzom, de előtte lakótelepi panelban laktunk, és akkor sem volt ez másként. A hálószobai szekrények alján, az ágy alatt, a szekrény tetején stb. voltak az olasz túráink kincsei: durumtészta, tonhalkonzerv, paradicsomszósz, főzőtejszín, tengeri só stb.; egyszóval minden, ami ott sokkal olcsóbb, mint itthon.

 

 

Ha körülnézel az otthonodban, hogy hány olyan cipő(sdoboz) van a szekrényekben (de itt említhetnék más tárgyakat is), amit évek óta fel sem vettél, vagy valamire csak jó lesz, dugig van a szekrények alja, a beépített szekrény olyan cuccokkal, amikre rá se nézel évekig.

 

A helyükre nem férne egy csomó más akár?

 

Rengeteg a kihasználatlan terület, pl. ahogy már említettem az ágyak alatt, a szekrények tetején (készíthetsz akár dizájnos tárolókat), a lehetőségek száma több, mint gondolnád.

 

Én eddig akcióról-akcióra halmoztam fel  a lehetőségeim szerint a dolgokat, de ez az argentin eset elgondolkodtatott.

 

Én nem vagyok fatalista, sőt hiszem, hogy a gondolatainkkal hatással lehetünk akár a környezetünkre, de van ugye ez a mindent megtervezős (na jó, már nem mindent 😀 ) és megszervezős énem, aki szeret felkészülni váratlan helyzetekre is.

 

Nem félek attól, hogy bármi rossz történne (még csak véletlenül sem szeretném esetleg bevonzani), de eljátszottam a gondolattal a napokban – tényleg az előbb említett játék szintjén tekintve rá -, hogy mit csinálhatnék másként, hogy egy ilyen esetben növeljem a túlélésünk esélyeit.

 

Kedvenc könyveim közé tartozik egyébként Merle: Malevil-ja és Vernétől a Rejtelmes Sziget, gyerekkorom óta elbűvölt, hogy a semmiből hogyan építették újra az életüket a szereplők. Milyen ismeretek segítették őket, hogyan oldották meg a helyzeteket, hogyan lett például 1 szem búzából kenyerük a regényben stb. Ezért is volt jó móka ennek az egésznek az elképzelése.

 

• Hogyan növeljem a hosszan eltartható készleteinket
• hogyan és hol tároljam
• mit vegyek, ez mennyi plusz befektetést igényelne (pl. minden hónapban x összeget erre áldozva, többet befőzni, házi konzerveket készíteni stb.)
• mire van még szükség, amire eddig nem gondoltam.

 

Elkezdtem utána olvasni a témának, és meglepődve tapasztaltam, hogy egész közösségek léteznek, ahogy már említettem, akik aktívan készülnek a világvégére. A dolog nem új keletű, a hidegháború idejéből például Amerikában a mai napig vannak olyan emberek, akik bunkereket építettek és még mindig tele vannak ősrégi konzervekkel.

Persze nem szándékozom bunkert építeni

 

Na de mi van, ha nekik van/lesz igazuk. Én mindenesetre végigzongoráztam a lehetőséget. Neked hány nap jött ki?

 

Ismétlem, ne az őrült, bunkerépítő amerikaiakat képzeljük el, akik várják az orosz atombombát, hanem csak gondoljuk át, hogy akár egy kis mentalitás változtatás árán, tényleg egy kis minimális változtatással hogyan lehet úgy vásárolni, hogy egyrészt többet spóroljunk, másrészt legyen egy vésztartalék készletünk, ami minden esetben megnyugtatásul szolgálhat.

 

Ha nem lesz a készletre soha szükség, akkor szuper!

 

Időről időre átnézzük, a lejárósokat elfogyasztjuk (figyelem, a konzervek a lejárati dátum után, évekkel is ehetőek!), majd pótoljuk.

 

Ha meg bármi váratlan történne az életünkben, és itt nem az armageddonra gondolok, elég egy baleset és munkaképtelenség, vagy egy munkahely elvesztése, vagy egy pillanatnyi financiális zavar, és akkor áldani fogjuk az előrelátásunkat, hogy van mihez nyúlnunk, amíg rendeződik a helyzet.

 

Arról nem beszélve, hogy éves szinten rengeteget lehet spórolni, ha mindent akciósan vásárolunk.

 

 

Vagy nekem lett néhány új tervem, például hogy vetek új növényeket is, csicseriborsót (sok tápanyagot és fehérjét tartalmaz), új-zélandi spenótot (folyamatosan szedhető, és bár nem évelő, de nem kell évről évre újra vetni) és újabb fűszernövényeket (kakukkfű, bazsalikom, rozmaring és citromfű mellett), amik gyógynövényként is használható. Illetve biztosan benevezek idén egy vadon termő gyógynövényes túrára is.

Ja, és kinyomtatok egy csomó dolgot a gépemből 😀 Főleg a korábban említett könyvek kapcsán, hiszen nekik nagy tudás állt a rendelkezésükre, ami nekünk már nincs meg – persze mindig van valaki, aki ért ehhez vagy ahhoz, de a többség nem tudna a fogyasztói társadalom kényelme nélkül túlélni és újrakezdeni kezdetleges technológiákkal – szóval lejegyzek dolgokat, esetleg akár az utókornak is, mert néha még a hamulúg receptjét is a gépből lesem 😀

 

Nektek vannak ötleteitek egy önfenntartóbb élet kialakítására?

 

Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod vagy nyomsz egy lájkot ide és a facebook oldalunkra, ahol sok praktikát osztunk meg!

 

A blogban nem mindig tárgyalunk ilyen komoly témákat, akadnak mókásabb és hasznosabb bejegyzések is, például, hogy miért kentem kávézaccot a fejemre>>