Nem vagyok túl boldog. Igaz egész télen a havat vártuk (nálunk alig esett), de arra nem számítottunk, hogy a Húsvét után a Karácsonyt is letudhatjuk egy füst alatt.
A kiültetés elmarad, vagyis ki tudja mikorra halasztódik.
Emlékeztetőül, a sorozat részei eddig ezek voltak:
Hamarosan kezdjük a paradicsom magvetését otthon! Mi? Megőrültél?
A pet-palackos csodamódszer: így lesz extra hozamú a paradicsomod
Kerti munkára fel! A talaj előkészítése a pet palackos paradicsomok kiültetéséhez
Szóval azért fejben is lehet a kiültetésre készülődni, így leírom a menetét, és amint lehet (tehát “megjavul az időjárás”), fotókkal is illusztrálom, hogy miként kerüljenek a paradicsom palánták a földbe.
Mert nem csak egyszerűen ásunk egy lyukat!
A talajt ugye már előkészítettük, az ázalék is kész, komposztot is átrostáltuk, vagy vettünk érett marhatrágyát (minderről ebben a cikkben van szó). A következő lépés az ültető árok előkészítése.
Ugyanis árokba fektetjük be a palántákat
Mégpedig egy olyan hosszú árkot kell ásni, amilyen hosszú a palántánk pet palackban lévő gyökérzete ÉS a palánta föld felett lévő hossza, majdnem a feje búbjáig, már ha beszélhetünk fejről egy paradicsom esetében.
Kint annyira hideg van, hogy nehéz elképzelni, hogy valaha is eszünk-e még saját paradicsomot a kertből…
A palántáról ISMÉT lecsipkedjük majdnem az összes levélpárt
Ha van már rajta bimbó vagy virág, akkor nehéz szívvel ezektől is megválunk. Akármennyire is csábító, hogy már június végén együk a nem korai fajta, fürtös paradicsomot, az összes eddigi munkák kárba veszne, ha a virágokat rajta hagynánk, hiszen így a termésre koncentrálna a növény, nem pedig a gyökérzet megerősítésére (ami ugye az extra hozamot biztosítja később).
Arról nem beszélve, ha a május is majd ilyen csodaszép lesz és jönnek a fagyosszentek a hónap közepén, akkor a gyengébben meggyökeresedett, ám már bogyókat érlelgető növényünknek nem lesz semmi esélye a hideggel szemben.
Ásunk tehát egy kb. 10 cm mély, 40 cm hosszú árkot.
- Teszünk bele egy-két maréknyi komposztot vagy trágyát, majd a lecsupaszított növényt kiszedjük a pet palackból.
- Ezt úgy tudjuk a legegyszerűbben és legbiztonságosabban kivitelezni, ha fent belevágunk egy kicsit a műanyag palackba, olyan helyen, ahol nem látunk gyökeret a föld felszíne közelében, majd elkezdjük óvatosan húzni az egyik felét, hogy szinte „széttépődjön” a palack.
- Ez legtöbbször körkörösen történik, közben az egyik kezünkkel fogjuk a palack alját,
- majd ha már eléggé szétnyílt, akkor óvatosan megfogjuk a földes részt a gyökérzettel, a másik kezünkkel ismét az egyik megmaradt levelet felül (tehát a szárát még csak véletlenül sem)
- és lefektetjük a palántát az árokba úgy, hogy éppen csak a két kis levél kandikáljon ki az árok szélén.
Elég mókásan fest ilyenkor a paradicsomunk, és el sem tudjuk képzelni, hogy hogyan fog így fekve megnőni, de nem kell aggódni, mert pár nap alatt kiegyenesedik majd, és függőlegesen nő tovább. Ennél már csak az a viccesebb, amikor ősszel kihúzzuk a töveket a földből és L alakú a növény, a fekvő gyökérzet miatt.
Ezután jön a beiszapolás, ami nagyon fontos lépés!
Forrás: giphy.com
Fogjuk az ázalékot, amit előkészítettünk, megpróbálunk nem elájulni a szagától, és öntünk egy adagot a paradicsom földben lévő szárára és a gyökerekre, majd szórunk rá földet. Igazi sártortát csinálunk belőle, tehát valóban jól beiszapoljuk, mint a lábainkat szoktuk a tengerparton.
Ebben az áprilisi hóesésben szívesebben lennék én is itt
A tetejére szórunk még egy kis száraz földet, majd az egészet beterítjük zöldmulccsal (erről is volt már szó), azaz lesaraboljuk az előre elvetetett spenót vagy mustárleveleket és oda terítjük, ahol a paradicsom gyökérzete van. Vagyis oda is, meg mindenhová, ahová csak jut.
Ha nem lenne ilyen zöldmulcsnak való ültetve, akkor sincs semmi baj, egyszerűen terítsetek jó vastagon (minimum 5 cm) levágott füvet vagy szalmát. Később erre mehet minden háztartási zöldhulladék (saláta, káposztalevél, hagymahéj stb.).
Próbáltam korábbi képet keresni a mulcsozásról, ezen talán látszik, ezek a paradicsomok talán 1-2 hete lehettek kiültetve, már felegyenesedtek. Az első évben készült kép, még nem karóztam őket időben 😀 Később, az első vihar után tanultam az esetből, ja és rájöttem, hogy fele ennyi tő is elég, nem kell őket ilyen sűrűn ültetni 😀
Persze nem lesz olyan szép, mint egy frissen kapált ágyás, ám így:
- NEM KELL kapálni később, mert nem gyomosodik
- NEM KELL locsolni, mert a föld takarva van
- NEM KELL műtrágyázni, mert ezt a giliszták megoldják helyettünk.
Szóval innentől a kacsozáson (kezdőknek erről majd később) és a kötözésen kívül nem sok dolgunk lesz a paradicsommal, csak a mulcsot kell pótolni időről időre, mert a giliszták szépen behúzkodják a földbe és azt vesszük észre, hogy egyszer csak ritkul, majd elfogy.
Mivel azonban a fűnyírás után sokszor amúgy is gond, hogy hová tegyük a levágott füvet, így folyamatosan pótolni tudjuk a veteményesben a zöldmulcsot, sőt akár a szomszédét és elkérhetjük, és áldani fogja a nevünket, ha megszabadítjuk tőle. Mert ugye a komposztra nem lehet olyan nagy mennyiséget egyszerre rátenni, mert berohad, és ha túl sok a zöld benne, akkor az sem tesz jót a minőségének, mert így a nitrogén aránya túl magas lesz.
Egyszóval a frissen kiültetett, a földből alig kikandikáló kis paradicsom egy kis helyhez szokás után hamarosan visszaegyenesedik majd, erőre kap, és villámgyorsan növekedésnek indul. A sorozat majd innen folytatódik!
Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod. Ha van kedved tovább olvasni, a bejegyzés alatt hasonló cikkeket találsz, nézd meg őket, hátha valami még felkelti az érdeklődésedet.
Ha szeretnél praktikus háztartási tippeket, akkor lájkold a facebook oldalunkat, minden héten hasznos tanácsokat osztunk meg Veled!
Már közel 60 éve nem így ültetem a paradicsomot és minden évben kiváló a termés. Most már kipróbálom ezt a módszert is, kíváncsi vagyok, a nyár végére
lesz-e lényegi különbség a régi és az itt leírt módon ületett növények között.
Sziasztok! Ez a módszer működik más palántákkal is, pl cukorborsó?
nem, csak a paradicsommal és a krumplival