Szép lehetsz, de okos nem. Vagy fordítva.

Ezt szoktuk mindig viccesen mondani itthon, mikor marhára felkészülünk valamire, azt hisszük, hogy minden frankón megy majd, aztán persze valami úgyis elromlik, dugába dől stb.

 

Hát persze, hogy ez most karácsonykor sem lehetett másképp 😀

 

24-re reggel, minden, de minden előkészítve, megtervezve várta, hogy gördülékenyen menjen a nap, mikor bejött a férjem (ágyba hozta a kávémat) és közölte: villog az a sz.r karácsonyfaégő, amit az alsó ágakra tettünk.

 

„Na, azt a  #&@;>™`®;>&!” – gondoltam,

 

…menetrendszerűen meg is érkezett az a bizonyos hibafaktor, pedig olyan szépen előkészültünk mindennel: (https://nagybetuselet.hu//nem-akarok-december-24-en-meggebedni/ )

 

Semmi gond, lássuk, hogyan lehet megoldani a problémát? Már azon röhögtünk, hogy a végén tényleg be kell mennünk délig a városba a szupermarketbe egy új égősorért 😀  Mi lehet a gond: kontaktos az égő. Oké (de mi a fenéért nem tudott villogni már akkor, mikor egy hónapja ellenőriztem?? Vagy a  héten bármikor, hiszen nem most lett feldíszítve a fa?? Na mindegy)

 

 

Kis kutatómunka és találtam egy kiégett égőt, amiben a rézszál is elszakadt. Ő lesz a hibás! – kiáltottam fel, de nem nagyon segített a felfedezés, mert tudtam, hogy nincs pótégőm. Már próbáltam korábban, de a másik 2 használaton kívüli égősor pont nem passzolt ehhez, mert más volt az alja (az a kis műanyag vacak). Még egy kis elmélkedés és jött az AHA élmény: kiszedem az égőt az aljából és átdugom a másikba!!

 

Szuper, működik, nem villog, egy zseni vagyok!!!

 

Mégis villog…persze a dög simán elvolt villogás nélkül pár percig, hogy hamis ábrándokba ringassam magam 😀 Újabb nézelődés: újabb delikvens felfedezése, annál is csere, majd egy harmadiknál is. Végül teljes siker! Persze teljesen biztos voltam benne, hogy mire jönnek apósomék látogatóba, ismét elromlik majd és villogni fog. Persze igazam lett, mert mára virradóra a bekapcsolás után megint villódzik, mint valami diszkófény. Sebaj, úgysincs más dolgom délelőtt

 

Amúgy annyira jó volt a tegnapi nap. Még sosem volt ennyire nyugodt a Szenteste napja.

 

Még arra is jutott időm, hogy aludjak!! egyet délután. Nálunk már hagyomány a kötelező csendespihenő ebéd után, mert a gyerekek annyira felpörögnek a várakozás miatt, hogy le kell őket valahogy csendesíteni. Hiába nagyok már, mégis mindenkinek jobb, ha kötelezően pihenni kell, akár halkan játszva vagy filmet nézve, de aki akar, aludhat is (mondjuk Apa vagy a legnagyobb „gyermek” – 20 éves 😀 ).

 

Eddig én ilyenkor végigmelóztam ezt az időt, főleg a konyhában, most meg simán szundítottam egyet én is a karácsonyfa mellett, amit egyébként nagyon imádok. Sőt még egy forró fürdőre is volt időm később. A menüt már korábban megterveztem:

 de persze mindig fenntartom magamnak a jogot a változtatásra, például most mégsem készítettünk cappellettit.

 

A karácsonyi időszámvetés (azaz az órarend) tök jól működött.

 

Rendezvényszervezőként alap, hogy olyan tervet készítek, hogy nem csak a „műsor” időpontjai vannak bekalkulálva, hanem a köztes időben a ki-mikor-hol-mit is 😀 Ami ebben az esetben a főzés teljes megtervezését jelenti, “percre” lebontva, amit visszafele kezdek el számolni.

 

Nem, nem vagyok teljesen őrült, hanem egyszerűen nagy biztonságot nyújt, ha nem kell annyira odafigyelnem, csak az órát néznem, hogy most ez jön, meg az jön, közben mással is tudok foglalkozni.

 

Persze nem kötelező tartani a tervet, ez csak egy segédlet,

 

…ha úgy döntünk, hogy hamarabb ennénk, akkor előrehozom az egész számítást. Most úgy kalkuláltam, hogy ha 5 körül jön a Jézuska, akkor 7-kor már tudunk nyugodtan vacsorázni. Így a lap aljra leírtam a 19 órát, majd egy másik lapra lejegyeztem minden ételt, amit főzni akartam, és azt is, hogy mennyi idő alatt készülnek el.

 

Ezután elkezdtem beilleszteni őket visszafelé a listába.

 

Például a Hasselback krumpli 1 óra alatt sül meg. Ha 7 órakor kezdünk el enni, akkor az előételt kb. 10 perc alatt esszük meg, így ahhoz, hogy 19:10-re biztosan készen legyen, 6-kor be kell tenni az előmelegített sütőbe. Azaz fél hatkor bekapcsolom a  sütőt, a krumpli pedig már az ajándékozás előtt előkészítve vár a pulton (mint minden más is).

 

 

A sült céklát előző nap megsütöttem, csak melegíteni kellett a juhtúrós pirítós karikákkal együtt, a rozmaringos-vajas sárgarépa és édesburgonya köret 2×5 perc alatt elkészül a mikróban, így az előétel tálalásakor elég benyomni a gombot.

 

A főétel sztárja a sertésszűz pecsenye volt, amit szintén 19.10 körül tálalok. Ennek 15 percig pihennie kell a deszkán, előtte 25 percig kell sülnie a sütőben a krumpli mellett, és előtte pirítani kell, ami kb. 5 perc a 2 hús esetében. Kiszámoltam így, hogy 18.30-kor menjen a sütőbe és 25-kor elkezdhetem pirítani.

 

Főétel kipipálva.

 

Előétel: , minden frissen készül, a hollandi mártással kell kezdeni, ami aztán gőzfürdő felett pihen egy picit csak, a thai zöldségek pillanatok alatt elkészülnek a wokban.

A lazac pedig egyrészt a  sütőben megsül 20 perc alatt alufólia batyuban fehérborban és kaliforniai paprikával (tehát 18:40-kor kell a már kész batyukat betolni a sütőbe a hasselback és sertésszűz alá, és ugyanezen a tepsin pirul majd a juhtúrós pirítós és némi megmaradt aprított olajos mag is, ami nem ment rá a husi kérgére), illetve a friss bőrös lazacot pedig tepsiben sütöm meg úgy, hogy ropogós legyen a bőre.

 

Ennél a pontnál kértem egy kis segítséget a két nagyfiútól,

 

…hogy felváltva keverjék addig a hollandi mártást, amíg én bedobtam a többi cuccot a wokba és a serpenyőbe, és ők nagyon ügyesen segédkeztek.

 

Most ez így leírva őrülten bonyolultan hangzik, de higgyétek el, hogy cseppet sem volt az. Közben még arra is volt időm, hogy nézzem, ahogy játszanak a fiúk és iszogassak egy kis fehérbort is 😀

 

 

Így nézett ki az „órarend”:

 

• 17 órára minden elő volt készítve, akkor jött a Jézuska.
• 17:40-re végeztünk az ajándékozással, akkor bekapcsoltam a sütőt
• 18:00 – betoltam a Hasselback krumplit a sütőbe
• 18:25 – elkezdtem pirítani a sertésszüzet (előtte ahogy látjátok volt 25 percem a többiekkel)
• 18:30 – a hús ment a sütőbe, a Hasselbacket kicsit meglocsoltam
• 18:40 – betettem a lazac csomagokat a sütőbe (ismételt 10 perc szórakozni, iszogatni)
• 18:50 – Hollandi mártást elkezdtem vízgőz felett készíteni, közben a wokot és a serpenyőt melegítettem
• 18:55 – Szóltam a fiúknak, hogy jöjjenek segíteni a mártást keverni, nehogy rántotta legyen belőle, közben beledobtam a forró wokba a zöldségeket és a lazacot bőrével lefelé a serpenyőbe, és kivettem a húst a sütőből, hogy pihenjen
• A zöldségeket fűszereztem, közben a mártás elkészült, így félretettem
• A végén a lazacot megfordítottam 2 percre, majd elkezdtem tálalni. A lazaccsomagok helyére rádobáltam a juhtúrós pirítóst és ment vissza a sütőbe
• 19:00 – VACSORAAAAAA!!!!!!!!!! – kiáltottam és bekapcsoltam a mikrót, majd betoltam a sült céklát is melegedni.

 

Ahogy látjátok, csak 10 perc volt egy kicsit sűrűbb a végén,

 

…de én szeretem, ha minden frissen kerül a tányérokra, ami „frissensült”, nem szeretem melegíteni. Megettük az előételt, és közben rá kellett jönnöm, hogy bizony mi nem vagyunk egy nagyétkű család. 5 lazac megmaradt (éljen, ez lesz a mai vacsi!!) és hol volt még a főétel!! 😀 Na persze azért tartalékoltunk neki egy kis helyet.

 

A sertésszűz tálalása előtt még kimentek a fiúk egy kicsit játszani és emészteni. 😀 Így szépen nyugodtan felvágtam a husit, tányérra szedtem a sültcéklát és a sárgarépa-édesburgonya mixet, a juhtúrós pirítóst. A husit meglocsoltam a szaftjával és még arra is volt időm, hogy amolyan amerikai mesterszakács módjára a mártásból pöttyöket nyomjak a tányérra.  Annyira finom volt, hogy alig várom, hogy ma megehessük a maradékokat, mert persze ebből is túl sokat csináltam 😀

Még szerencse, hogy idejében felmértem, hogy a csirkemell alagút és a roládok maradhatnak nyugodtan a mélyhűtőben még!

 

 

Milyen jó lesz 26-án ebédre, ismét ünnepi körítésben és nem lesz az az érzésünk, hogy 3 napig csak maradékokat eszünk! 27-e vacsoráig már nem is kell főznöm, csak élveznem az ünnepet. Az előre tervezéssel idén kiküszöböltem az idegeskedést és semmi mást nem kellett csinálnom, mint este az órát néznem lazán egy borospohárral a kezemben és követnem a tervet, amit előtte már végigzongoráztam a fejemben, mint az olimpikonok, mikor fejben edzenek 😀 És ment minden, mint a karikacsapás.

 

Fotózni nem fotóztam. Valahogy teljesen idegen tőlem, hogy egy ilyen ünnepi alkalomkor elővegyem a vacsora alatt a mobilt és megörökítsem, hogy mi van a tányéron :S

 

Tetszett a bejegyzés? Köszönöm ha megosztod és nyomsz egy tetszik gombot is vagy itt, vagy a facebook oldalunkra!

Egyetemistaként nem annyira felhőtlen a karácsonyi időszak, mert tanulni kell a vizsgaidőszak miatt? Katt ide néhány tippért!