Drágállod a Ceresit és hasonló társainak az árát?
Bár most még jó idő van így szeptember elején, de hamarosan beköszönt az esős, nedves évszak, ami kedvez a penész kialakulásnak, ezért is veszem elő most ezt a témát, ami sokakat érint.
Pár éve (2011-ben) kertes házba költöztünk, ahol az ősz beálltával megjelent a penész. A kutatásaim során kiderült számomra, hogy a kialakulásának egyik oka a házban lévő magas páratartalom. Nosza, vettünk is a boltban egy Ceresit készüléket, és a belevaló tablettákat. Szépen gyűjtötte is a vizet (bár nem eleget, mert a páramérő alig moccant), de aztán elfogyott a tabletta, és nagyon drágának tartottam az utántöltőjét.
Először másfajta, olcsóbb márkájút kerestem, aztán felötlött bennem a kérdés: nem lehetne ezt házilag megoldani?
Nagy gond a pára a lakásban is, főleg, ha kint is párás a levegő!
Utána olvasva rájöttem, hogy más is gondolkodott már ezen, és nagyszerű megoldásra bukkantam a házi páramentesítés terén! (ITT bukkantam megoldásra)
Kalcium-klorid, a páramentesítő titkos fegyver!
A kalcium-klorid (CaCl2) a kalciumnak a klórral alkotott ionos vegyület, és az alkalmazása nagyon sokrétű, például az utak síkosság mentesítéséhez is használják. Higroszkopikus tulajdonsága miatt (azaz nagy intenzitással köti meg a vizet) nagyszerű a páramentesítésre is is.
Mivel feloldódás közben intenzíven hőt termel, így még fűt is 😀 na jó vicceltem, bár ez a tulajdonsága, miszerint erősen exoterm, tényleg igaz. (forrás: Wikipedia)
Nosza, mentem is a gazdaboltba és vettem egy jó nagy zsák kalcium-kloridot.
Betettem a pelyhet a Ceresites készülékbe, de szinte egyből lefolyt a tartályba. Ismét megpróbáltam, ezúttal harisnyába kötöttem a pelyheket és eleinte úgy tűnt, hogy nincs sok hatása, de pár hét után beindult a víz gyűjtése és MŰKÖDÖTT!!
Mivel a kalcium-klorid vízben jól oldódik, ezért egy idő után pótolni kellett a pelyhet a tartóban. Az alatta lévő vizet meg összegyűjtöttük, mert az akkor 13 éves David mondta, kémia tudását hasznosítva, hogy mivel az anyag vízben oldódik, ezért valószínűleg a tartályban lévő vízben oldat formájában jelen van a kalcium-klorid, ki ne öntsük! 😀 És, hogy párologtatással visszanyerhetjük egy részét 😀 (Mire nem jó az oktatás). Persze ezzel a tél közepén nem akartunk bajlódni, de nyáron jó kis kémiai laborkísérlet volt belőle, és meglepően nagy százaléka visszajött az elhasznált granulátumnak.
Később készítettünk mini páramentesítő berendezéseket
…nagyobb tejfölös dobozokból is, kihasználva a DIY vénánkat: a tetejét kilyukasztottuk, majd a tejfölös doboz szájára gumival rászorítottunk egy rossz harisnyadarabot (volt, amelyikre az autó elsősegély dobozából vettem ki gézt), erre tettük a pelyheket, majd rápattintottuk a kilyuggatott tetőt.
Később David ötlete alapján, műanyag palackból is készítettünk páramentesítő „gépet”, a nyári darázscsapda formájára: kettévágtunk egy palackot, megfordítottuk a tetejét és, mint egy tölcsért beletettük az aljába. A tölcsér részébe tettük a harisnyába töltött szert, az alsó részbe meg belefolyt a lecsapódott víz. Ezeket a szerkentyűket a szekrények mögé tettük, ahol nagyon hideg volt a fal és a fürdőbe. A konyhában a szekrény tetejére került egy, a tűzhely közelében, ahol a legtöbb pára képződik.
ITT mesélek a penész elleni küzdelmünkről is, és, hogy hogyan győzedelmeskedtünk ellene!
Hogy jön ide ehhez a témához egy sajt képe? Olvass tovább!
Az meg külön jó, hogy a kalcium-kloriddal sajtot is lehet készíteni, bár nyilvánvalóan nem az útszóró változatával 😀 Mi ezt is kipróbáltuk, mivel közben étkezési verziót vettem, kis kiszerelésben és abban az évben sajttal bővült a gasztroajándékok köre.
És nagyon örülnénk egy lájknak is itt a bejegyzés alatt vagy a facebook oldalunkon, ahol sok-sok praktikával ismertetünk meg veletek! (Érdemes visszaolvasni is) Köszönjük!
Legutóbbi hozzászólások