Észrevettétek, hogy idén a csapból is az folyik, hogy ‘csinálj kovászos uborkát’? Vagy az is lehet, hogy ez minden nyáron így van, csak eddig immunis voltam rá? Talán azért figyeltem fel rá idén jobban, mivel az idei év nálam a kísérletezés éve,

 

…megfogadtam, hogy új dolgokat próbálok ki.

 

A végső lökést Betti barátnőm adta, mikor egy Messengeres beszélgetés közben feljött a téma, hogy pont most készült el a koviubija és hmmmm de finom lett. Mondtam neki, hogy jó, jó, de én abba még sohase mertem belekezdeni, és különben is ki akar ezzel annyit tökölni.

Mire kettőt pislogtam, ő már le is írta hogy kell csinálni, tényleg nem tűnt hosszúnak, de úgy voltam vele, hogy én úgyse vágok bele, nem is nagyon eszünk olyan kajákat, amihez megy a kovászos uborka. Azért szépen megköszöntem, és beszéltünk tovább másról.

 

Aztán napok múlva még mindig piszkálta a fantáziám, ezért nekiálltam!

 

Az első teendő, megnézni az időjárás jelentést! Szép derűs, nagyon meleg napok jönnek? Akkor itt az idő, kovászolásra fel!

 

 

Meglepő módon én az Aldiban sokkal de sokkal szebb uborkákat találtam, mint a piacon.

• Nézd meg jól, ne legyen puha egyik se, ezt a végeinél lehet leghamarabb észrevenni.
• Próbálj egyforma nagyságú darabokat keresni.
• Ha az uborka szúrja a kezedet miközben válogatod, akkor szerencsés vagy, nagyon friss!
• Ja, és a kovászolni való uborkát nem összetéveszteni a kígyóuborkával! (Bár ilyet nem feltételezek egyikőtökről se, de azért jobbnak láttam leírni 😉 )
• Vegyél még egy kis fej fokhagymát, koriander magot, valami jóféle kenyeret, és friss kaprot.

 

Én – szintén a kísérletezés jegyében – idén ültettem balkonládába, azt kell mondjam nagyon megérte, igénytelen kis növényke, kibírt mindenféle megpróbáltatást.

Nekem a legnagyobb üvegem kb. 2 literes, abba másfél kiló uborkát gyömöszöltem bele. (Ez később rossz döntésnek bizonyult, lásd lejjebb)

 

A “profik” legalább 5 literes befőttesüvegben csinálják, de én egyrészt nem akartam erre pénzt kiadni, másrészt azt gondoltam elsőre jobb is ha kicsiben próbálom ki, hátha rossz lesz.

• Tegyél fel forrni sós vizet, nekem másfél liter kellett ehhez a kis üveghez.
• Literenként 1 evőkanál sóval számolj. Túl sósnak tűnik? Ne izgulj, nem lesz az!
• Miután felforrt hagyd kihűlni, legalább langyosra.
• Addig az uborkákat mosd meg jó alaposan, a két végét egy picikét vágd le.
• Hosszában mindegyikbe vágj 3-4 csíkot, hogy a lé átjárhassa majd, de vigyázz, ne vágd át végig.
• Az üveget nagyon alaposan mosd el, alulra tedd a kapor felét, 2 gerezd megpucolt fokhagymát, egy kevés koriandermagot (talán 10-15 szem). Függőlegesen állítsd bele az üvegbe az ubikat, ha úgy jön ki, akkor még a tetejére is tehetsz egy sort, fektetve.
• Ha ez kész, akkor tedd rá a kapor másik felét, és még 1-2 gerezdet a fokhagymából
• Piríts meg egy szelet kenyeret, és gyömöszöld a tetejére.
• A már kihűlt vízzel öntsd fel az üveget.
• A maradék sós vizet nehogy kiöntsd, tedd el szépen a hűtőbe, mert alighanem még szükséged lesz rá.

A kenyér ugyanis szépen lassan szívja be a vizet, plusz amíg érik az ubi, és “forr”, akkor is fogy belőle, mindig annyi legyen rajta, ami ellepi!

 

Már most szólok, hogy olyan helyre tedd, ahol nem baj ha dzsuvát csinál, mert ki fog futni a leve a melegben!

 

Én ezt úgy oldottam meg, hogy alá raktam egy nagyobb műanyag dobozt, így abba eregethette a levét, nem folyt szerteszét.

A befőttesüveg kupakját nehogy rátedd, helyette egy kistányért, vagy csészealjat helyezz a tetejére, aztán mehet is az ablakba vagy az erkélyre. Szereti ha süti a nap, és meleg van. Körülbelül 3 nap múlva készen is lesz… illetve csak lenne, ha nem jártok pórul, mint én az első adaggal!

 

 

Most már tudom mit rontottam el, leírom nektek, hogy ne a saját károtokon tanuljatok. 🙂

 

Nem lett rossz a koviubim, csak EGY EGÉSZ HÉTIG készült, ami nem “normális” nála.

A legfőbb hibám az volt, hogy rossz kenyérrel etettem. Az Aldi kemencés vágottjából kapott egy szeletet, amit én nagyon szeretek, de úgy látszik nincs benne kovász, mert amíg le nem cseréltem (úgy a 3. napon), addig semmi nem történt az üvegben.

Második hibaként azt mondanám, hogy túlságosan sok uborkát passzíroztam az üvegbe, annyira szorosan voltak egymás mellett, hogy nem tudta őket jól átjárni a sós lé.

A harmadik ok pedig ami késleltette a folyamatot, az az időjárás volt, amiről ugye nem én tehettem. Hiába volt minden nap 30 fok feletti meleg, de a nap azalatt az egy hét alatt talán csak kétszer sütött, a többi napokon borult volt az ég.

 

Ettől függetlenül végül is nagy nehezen kész lett, és finomra sikerült.

 

A második adagnál elkerültem ezeket a buktatókat (és a nap is idetűzött minden délelőtt), és voilá 3 nap alatt lett olyan, mint a másik 7 nap alatt. Kóstolással tudod eldönteni, hogy jó-e már, szerintem a harmadik naptól érdemes próbálgatni.

 

 

A leve ilyen opálos lesz, mint a képen is látszik.

 

Ha így néz ki, akkor minden okés, dolgoznak a tejsavbaktériumok! Ha úgy ítéled meg, hogy kész, akkor tedd egy edénybe az uborkákat (ez most már lehet műanyag), szűrd rá a levet, és mehet a hűtőbe. Zsíroskenyérhez, májaskenyérhez próbáltuk, igazán finom volt!

 

Próbáljátok ki ti is nyugodtan, mert nem bonyolult, csak annak tűnik! 😉

 

Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod. Ha van kedved tovább olvasni, a bejegyzés alatt hasonló cikkeket találsz, nézd meg őket, hátha valami még felkelti az érdeklődésedet.

Ha szeretnél praktikus háztartási tippeket, akkor lájkold a facebook oldalunkat, minden héten hasznos tanácsokat osztunk meg Veled!