Ezt a történetet még tavasszal jegyeztem fel magamnak, amikor abban a hónapban kellett megrendelnünk a következő fűtési szezonra a fát, így kicsit meg kellett húzni jobban a nadrágszíjat. (Persze nem kizárólag az abban a hónapban megspórolt pénzen vettük meg, de jó alkalom volt, hogy újra előtörjön a kreatív kőleveses énem – magyarázat itt -, azaz varázsoljunk semmiből ínyenc falatokat, úgy, hogy senki ne vegye észre, hogy spórolok a menün. Ez arra is jó alkalmat kínál, hogy kiürítsem a felhalmozott készleteket, főleg, ami a mélyhűtő ládát illeti, ami azért is volt jó, mert így le tudtam a legmelegebb nyári hónapokra kapcsolni, ezzel egy kicsit spórolva az áramszámlán.

 

Íme a kőleveses halvacsora története:

 

Na, lássuk csak a fagyasztólistát, gondoltam pár napja, és a pontyfilére esett a választásom. Középső gyermekem volt a helyi horgászegyesület legfiatalabb tagja a maga 6 évével annó. Immár 11 éves és gyakran kimennek a papájával a közelben lévő bányatóhoz, és ilyenkor sokszor fognak is valamit. Szerencsére anyósom nem szereti a halat, bár elkészíti, de nem szívesen, viszont az utóbbi időben nincs kedve, így egyre több pontyot vagy tükörpontyot kapok, aminek igazán örülök!

 

Kőleveses pontyvacsora

Ponty jó!

 

 

Szépen kibelezve (melyet gyermekem végez) érkezett a hal, de nem megpucolva, az rám vár. Korábban nem csináltam ilyet, de mire való a YouTube 😀 Nagyon szeretem a halászlevet, de a család többi tagja nem rajong érte, így mást kellett kitalálnom a hal elkészítésére. Szóval elkezdtem azon agyalni, hogy a halat milyen formában tálaljam a családtagok elé (férj és most 2 kisebb gyerek), akik nem szeretik a szálkákat bányászni az ételben.

 

Először is, ahogy megkaptam, egyből kifiléztem, beirdaltam (szintén youtube), és a filéket szépen bezacskóztam, és persze a maradékokat mindig félreteszem a fagyasztóba.

 

Úgy tervezem, hogy nemsokára szervezek tágabb családi körben egy halászlépartit azoknak, akik hozzám hasonlóan odáig vannak érte, mindenkivel hozatok bele valamit, így az is igazi kőleveses lesz :D. Most nem szeretnék csak magamnak nagy adag halászlét főzni, mert nem akarok sokat fagyasztani, maximum 1 adagot, hiszen ahogy már említettem, szeretném leolvasztani a nagy ládát, a hűtő feletti kicsi mélyhűtő részre meg már így is sok a huncut, korábban eltett spenót, a folyamatosan termő cukkini például.

 

Szóval ez alkalommal 4 szép pontyfilé szeletet vettem ki tegnapelőtt, amit a hűtőben olvasztottam ki egy nap alatt (energiaspórolás jeligére).

 

Költség=0 Ft.

Kimentem a kertbe és szedtem zöldfűszereket: kakukkfüvet és rozmaringot, valamint az ablakból szedtem hozzá bazsalikomot. Költség: 0 Ft.

A kiolvadt halat besóztam, állni hagytam, majd meglocsoltam egy kis olívaolajjal (ennek a költségét hogyan számolja ki az ember?? Legyen, mondjuk 10 Ft), beszórtam a kerti fűszerekkel + egy kis chili pehellyel és thai curry porral. Ezeket a fűszereket ajándékba kaptam: van egy olyan kedves ismerősöm, aki nagyon kedvesen hoz nekem az egyik budapesti piacról különlegesebb dolgokat, különleges alkalmakkor (karácsony), most is például születésnapomra kaptam tőle egy adagot (mennyivel praktikusabb ajándék, mint mondjuk a századik mécses tartó, legalább is én odáig voltam érte). Így ennek a költsége is= 0 Ft.

 

Ponty vacsora

A kép csak illusztráció! Mire fotóztam volna, eltűnt a tányérokról! Na meg gasztroblogger sem vagyok 😀

 

  • Köretnek vettem ki a mélyhűtőből spenótleveleket, megpároltam egy kis fokhagymával (szintén a kertből). Költség=0 Ft.
  • Egy kis olívaolajjal meglocsoltam (számoljuk megint 10 Ft-tal?)
  • Volt otthon 2 szem krumplim, ezeket fél karikákra vágtam, egy kis sós vízben megpároltam (időben lekapcsolt gázzal=energiaspórolás), a krumpli kg-ja 159 Ft, a 2 nagyobb db legyen mondjuk 400 gr (nagyon elnagyolva), így a költsége mindennel együtt mondjuk 80 Ft. Ebből 3 felnőttnek lett köret, mert a gyerekeknek főztem mellé marinara szószos spagettit. Főzés után még zöldfűszerekkel megpirítottam (kakukkfű+rozmaring)

 

  • Marinara szósz: tavaly eltett paradicsom a kertből (Költség=0 Ft az eltevéshez szükséges gázfelhasználást majd a végén belekalkulálom 😀 ), zöldfűszerek és fokhagyma a kertből és az ablakból.
  • A spájzból pedig hoztam egy kis maradék penne tésztát, ami már nem volt elég egy teljes vacsorához. 190 gr, a kg-ja 49 cent volt (külföldön vettem, csak ajánlani tudom, hogy keressetek olyan ismerőst, aki néha jár Olaszországba!!) akciósan, így ez kb. 30 Ft-ba került, parmezán sajt, amit szintén akciósan vettem a Pennyben, számoljuk talán 50 Ft-jával (de ennél kevesebb volt), ezt nem csak a tésztára szórtam, hanem a spenótra is (mi így szeretjük, olasz módra). A vacsorából jutott apósoméknak, mert a ponty miatt nekik is küldtem át, apósomnak 1 filét+köretek, anyósomnak 1 kisebb tányér tésztát. Ők pedig cserébe küldtek át nekünk palacsintát (amiből még ma reggelire is jutott a 2 gyerkőcnek). A gyerekek ketten kaptak 1 filét (a 4,5 éves 1/3-ot, a 11 éves 2/3-ot), hozzá tésztát, mi pedig a férjemmel szintén hal+köret.

 

 

marinara szósz

 

+ energiafelhasználás:

  • a főzésidő, ami minimális volt:
    • tészta: 3 perc amíg forrni kezd a víz, majd a 9 perces penne tésztát 7 percig főztem, aztán lezártam alatta, és 2 percig állt a főzővizében
    • krumpli 6 perc, fedő alatt közepes lángon, , majd lezártam, a vizében főtt tovább, majd leöntöttem róla, és a gőzében tovább puhult, majd megpirítottam 3 percig
    • spenót 5 perc, fedő alatt párolva alacsony lángon
    • halfilék, 15 perc magas lángon
    • paradicsomszósz, még tavaly, nagy üzemben készült, nem órákig főzve, hogy megmaradjon a friss íze
  • fagyasztó:
    • a pontyféléket tároltam benne 1 hónapig
  • mosogatás:
    • a spenótot és krumplit ugyanabban az edényben pároltam, illetve pirítottam
    • tészta/ krumpli főzőedény (kicsi), a krumplit a tészta főzővizében főztem
    • a mi tányérjaink+evőeszközeink – anyósomék elmosva küldik vissza 😀
    • a pontyfilét abban a műanyagban fűszereztem, amiben kiolvadt
    • 1 serpenyő

 

A marinara szószós edény még nem került elmosásra, mert maradt belőle mára, teszek hozzá tonhalat és spagetti tésztával esszük vacsorára. Ja és persze a főzéshez használt minimális víz és a zöldfűszereket is lemostam.

 

Tehát 4 felnőtt és 2 gyerek vacsorája kb. 180 Ft-ba került (nem személyenként, hanem összesen) + az energia (25 perc magas lángon, 11 perc alacsony-közép lángon + a paradicsomszósz, ami kikalkulálhatlan, mert sok készült belőle, kb 40 percig rotyogott tavaly a gáztűzhelyen). Nálunk ilyen egy ínyenc kőleveses vacsora, és ráadásként még desszert is került az asztalra (palacsinta).

 

Hogy mi a történet lényege mások számára?

 

Mert természetesen nem élhet mindenki horgásztó közelében vagy lehet a pecázás a hobbija. Az, hogy érdemes másokkal ételt vagy alapanyagokat csereberélni, ha van egy kis fűszerkerted a teraszon, akkor adj a “termésből” a szomszédnak (vagy családtagoknak, barátoknak) vagy más terményt a kertből, ha van. Vagy ha főzöl valami finomat, oszd meg mással, lehet, hogy legközelebb Te kapsz valamit!

 

Vagy például lehetnél jóban a helyi zöldségessel!

 

Egy kis kedvesség, és máris ingyen kapsz zöld leveleket a reggeli turmixodhoz, vagy este a gyümölcsöt féláron! Egy kis beszélgetés, érdeklődés, egy kis sütemény a helyi árupakoló fiúnak és Neked szól elsőként, ha van valami jó minőségű, de leértékelt áru a raktárban, ami ki sem kerülne a polcokra, mert az ott dolgozók hazaviszik maguknak (saját tapasztalat)! Van esetleg olyan ismerősöd (kamionos pl.) aki jár Olaszországba? Kérd meg, hogy hozzon Neked néhány dolgot – természetesen valamiért cserébe -, mert  döbbenetes árak vannak tészták, szószok stb. terén! És még sorolhatnám! Lényeg a lényeg: lásd meg a körülötted lévő lehetőségeket, légy másokkal bőkezű, kommunikálj és meg lesz az eredménye!