Történt ugyanis, hogy az egyik “tehetségfelkutató” műsor munkatársa rossz embert talált meg a műsorhoz való toborzásához.  Az egyik fiatalka leányzó – a valódi korát persze nem tudjuk biztosan, de a történet szerint elég ifjú hölgy lehet – elég nagyot bakizott a videómegosztó portálokon történő vadászata közben, mert az egyik legendás rockegyüttes oszlopos tagjába, az Edda gitárosába: Alapi Istvánba futott bele, és felkínálta a lehetőséget, hogy menjen be a szerkesztőségbe, ahol:

 

“…egy bizottság eldöntené, hogy van-e azon a szinten, hogy bemutatkozási lehetőséget kapjon, mint új tehetség…”

 

Alapi István (a fotó forrása: Wikipedia) A fotót készítette: Polcz Péter (Photofools )

 

No comment. A sztori egyébként kissé mókás, amit a zenész meg isosztott a facebook oldalán, és azóta a történet szárnyra kapott, és a világhálón ezen röhög a nagyközönség. De nem csak nevetnek, hanem persze megy a szörnyülködés is ezerrel:

 

“Alíz Csodaországból.

Furcsa világ ez! Ma beszéltem telefonon Alízzal Csodaországból, pontosítsunk, az RTL Klubról van szó. Eredetileg a Front zenekar dobosát, Fekete Sanyi barátomat találta meg valahogy telefonon, azzal, hogy látta a videóinkat a Youtube-on, nagyon tetszik neki és egy, a mostanában újra induló X-Faktor műsorban való esetleges közreműködésünkről lenne szó, esetleg Berki Tamással közösen, ahogy ez a Youtube-on is látható, hallható.

Nekem azonnal kicsit gyanús lett a dolog, és mondtam Sanyinak, majd én visszahívom Alízt és kikérdezem, miről is lenne szó pontosan! A vonal másik végén egy, a hangjából ítélve, huszonéves fiatal hölgy jelentkezett. Bemutatkoztam szépen, ahogy ez illik, elmondtam, hogy Alapi István vagyok, ‘mellesleg’ az Edda Művek gitárosa, egyébként a Front Zenekar tagja és korábbi hívására reagálva érdeklődnék, hogy pontosan miről is lenne szó.

Ó, nagyon jó, hogy hívtál, mondta, azt kellene csinálnunk, hogy bejönnétek egy szerkesztőségi meghallgatásra, ahol egy bizottság eldöntené, hogy vagytok e azon a szinten, hogy bemutatkozási lehetőséget kapjatok, mint új tehetségek a műsorban.

Erre én: …’Kedves Alíz! Ugye nem gondolod komolyan, hogy a 30 éves szakmai múltammal, több száz albummal a hátam mögött, amin közreműködtem itthon és külföldön, magammal rángatva a magyar jazzéneklés élő ikonját, Berki Tamást, bemegyek az RTL-be néhány huszonéves hülyegyerek elé próbajátékra!?…’. Mire ő : ‘Ja, én ilyen mélységekig nem ástam magam bele a dologba, az én dolgom csak az, hogy új tehetségeket találjak a műsorba. …Szóval akkor nem érdekel titeket a dolog?’

Mire én: ‘Kedves Alíz, itt fejezzük be ezt a beszélgetést!'”

 

Mindamellett, hogy ismerem a tehetségkutatók világát – nem, nem én szerepeltem benne, de közeli “ismerősöm” szerződését már láttam, teljesen hivatalosan, mint tanácsadó, és mivel velem nem írattak alá titoktartási nyilatkozatot, ezért szabadon beszélhetek róla… – és tudom, hogy mi zajlik ott, és teljesen megértem Alapi István felháborodását is, hogy egyáltalán felmerülhetett a neve, mint “fiatal tehetség”, aki vizsgáztatás után kerülhet be  aműsorba, azért azt megkérdezném:

 

Kedves olvasók, tegye fel a kezét az, akinek mondott bármit az Alapi István név.

 

Mondjuk, annak aki esetleg nem a rockzene szerelmese. Én egyébként kedvelem a rockzenét, az Edda dalaiból is sokat ismerek, ám a  gitáros nevét én sem tudtam. Rémlik, hogy TALÁN hallottam már megemlíteni a rockzenész barátaimtól, de ha telefonban valaki nekem azt mondaná, hogy Alapi István vagyok, biztos azt válaszolnám, hogy köszönöm, nem veszek semmit.

 

Arról nem is szólva, hogy nem őt kereste meg a lányka, hanem egy teljesen ismeretlen zenekart, akikről még én sem hallottam.

 

Ráadásul, ha mondjuk a 20 éves fiamnak mondaná valaki, hogy az Edda gitárosa vagyok, akkor még csak nem is gondolnám, hogy tudja, hogy miről beszél az illető, pedig ő még a rockzenét is szereti – bár inkább az angolszász, 70-es években van otthon (némi családi ráhatással kiskorában 😀 )

 

Ez amúgy nagyon szomorú, mert Győzike nevét mindenki ismeri.

 

Vagy 1-2 mostani tehetségkutatósét, akiktől például kifejezetten falra mászok. Az olyan legendás zenekarok tagjait meg nem is ismerjük név szerint, csak maximum a frontemberét, de a fiatalok még azt sem. De persze kis Grofó nevét, vagy hogy a fenébe hívják, azt aztán fújják, én meg diszkréten hányok, ha csak említeni hallom. Pedig nem vagyok őskövület és öreg sem, és a zene világában eléggé otthon vagyok.

 

Hát igen, ahogy a fenti sztoriból kiderült,  már annyira kimerült a bepalizható “énektehetségek” készlete,

 

…hogy a szerkesztők, illetve a gyakornokok kénytelenek különböző zenész csoportokban és a YouTube-on is vadászni szereplőket a műsorhoz. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének tehetséges énekesek és zenészek már Magyarországon, akiket még nem ismer a nagyközönség, hanem azt, hogy ezek az emberek már nem hagyják magukat ámítani, telefonban vagy e-mailben.

Mint amit pl. egy nem országosan ismert (leginkább Veszprém megyében szeretjük őt többen), de nagyon tehetséges énekesnek írtak:

 

“Tudván, hogy elismert énekes vagy, a legnagyobb tisztelettel kereslek meg levelemmel -de számaidat hallgatva nem bírtam ki, hogy ne ragadjak billentyűzetet.

Az X-faktor munkatársaként szeretnélek behívni hozzánk egy meghallgatásra szerkesztőinkhez. Úgy vélem ilyen magas értékteremtő erőt és színvonalat képviselve egy kiemelkedő egyénisége lehetnél az idei műsornak.

Tudom, munkád révén sikert sikerre halmozol, de ha esetleg  megtisztelnél minket jelenléteddel, annak rendkívül örülnénk.”

 

Ő egy fokkal jobban járt, mint Alapi István, legalább utánanéztek. De a vége ugyanaz lett volna, bement volna a szerkesztőkhöz, aztán jött volna a feketeleves: egy vállalhatatlan feltételekkel teli szerződés, talán úgy 20-30 oldalnyi, amit még csak el sem vihet egy ügyvédhez, mert csak most, csak itt írható alá stb. Egy átlagpolgár el sem tudja képzelni, hogy mi szerepel egy ilyen dokumentumban. És van, aki nem hajlandó akármire! ÉS FONTOS, HOGY TUDJÁTOK:

 

Magyarország tele van tehetségekkel, akikről még csak nem is hallottatok!

 

De sajnos legtöbbjükről lehet, hogy nem is fogtok, mert ezek a tehetséges énekesek, zenészek nem mennek el ezekbe a műsorokba, ők az ilyen “lehetőségektől” jogosan elhatárolódnak, viszont így  az ismertségért történő erőfeszítéseiket rettenetesen megnehezíti a tehetségtelen tehetségkutatók ténykedése.

 

Nem lehetne azt tenni, hogy ezeknek a műsoroknak a valódi szerkesztői egy kicsit elgondolkodnának, és tényleg komolyan vennék a tehetségkutatást?

 

Nem vállalhatatlan szerződéseket akarnának aláírni a mindenre hajlandó, középszerű énekesekkel, hanem lehetőséget adni azoknak, akik tényleg jók? De úgy, hogy ne kelljen emiatt eladni a lelküket is? Hogy ne kelljen attól félniük, hogy hülye ruhába öltöztetik őket, levágják a hajukat, olyan dalokat kényszerítsenek rájuk, amik nem nekik valók vagy nem szeretnek?

Vagy hogy ne szakítsák el őket a szeretteiktől, hogy könnyebben kezelhetők legyenek, hogy aztán a műsorfolyam során, nem a tehetséget figyelembe véve, úgy szerkesztik a műsort, ahogy kényük-kedvük tartja, esetleg lejáratva egy művészt?

 

Nem lehetne egy kicsit emberségesebbnek lenni és nem csak a szenzációhajhászásra törekedni?

 

Akkor lehet, hogy az igazán tehetségesek is el mernének menni egy ilyen műsorba és mi mind profitálnánk belőle, mert végre olyan művészeket nézhetnénk a tévében, akiket igazán érdemes.

 

De persze ez a műsorok szerkesztőit nem érdekli, nekik akkor is csak a nézettség számít, ami meg így is, úgy is megvan, mert nincs más. Az meg pláne nem érdekli őket, ha az otthoni nézők közül még a botfülűbbek is húzzák az szájukat a sok hamis hang hallatán. A lényeg, hogy a stúdióban nem hallják.

A zsűri sem, ami mindig meglep. Mármint, hogy hogyan tudnak egy-egy gyengébb produkciót méltatni annyira. Hát még ha utána meg is nyeri az egész műsort az illető (az elmúlt X faktor évadból csak egyetlenegy produkciót láttam, így jól meg is lepődtem, mikor meghallottam a végeredményt.)

 

Na mindegy, úgysem válthatjuk a meg a világot.

 

Maximum nem tévézek, vagyis inkább maradok a rögzített főzőműsoraimnál, és ha jó énekhangokat akarok hallani, akkor kis klubkoncertekre járok, ahogy eddig is.

Ha tetszett a bejegyzés és hasonlóan gondolod, köszönöm, ha megosztod és ha van kedved, látogass a facebook oldalunkra!