Hogyan moss a lehető legolcsóbban, de egyben hatékonyan? Az „alternatív” mosószerekről, mosási és folttisztítási technikákról szól ez a cikk: a marhaepe szappan, a mosószóda, a szódabikarbóna és a fehérítő só használatáról. Kínaiul hangzik? Olvass tovább!

 

Mosni mindenki szokott. Csak mi mással. És olcsóbban.

 

Ahogyan meséltem, évek óta nem használok semmilyen márkás mosó- vagy folttisztító szert, sőt mosószert – konkrétan már 2011 óta nem költök ilyesmire. (Lásd: Így moss a lehető legolcsóbban) Ebben a korábbi bejegyzésben a mosásról megígértem, hogy bemutatom, hogy hogyan használom az olyan alternatív szereket, mint a mosószóda, szódabikarbóna, nátrium-perkarbonát (azaz a folttisztító/fehérítő só), a trisó és a marhaepe szappan.

 

 

Marhaepe szappan, fujj…

 

Ez tényleg a marha epéjéből van? Igen, valóban abból (vagyis növényi zsiradékon kívül az is van benne), de ne ijedjetek meg, mert ez sem a kinézetén, sem a szagán nem érződik. Sőt, finom szappan illata van. A használata pedig rendkívül egyszerű, folttisztításra szoktam használni:

 

Ha megtörtént baj, ilyenkor fontos a gyorsaság is.

 

• Lehetőleg egyből vedd le a balesetes ruhadarabot, vagy szedd le a terítőt stb.

• és öblítsd át meleg vagy hideg vízben (folttól függően, mert pl. a vért mindig hideg vízzel tisztítsd) a foltokat

• majd a szappant benedvesítve dörzsöld meg vele a foltokat.

• Hagyd úgy (mármint bedörzsölve), mondjuk egy fél órán át

• aztán vagy mosd ki a ruhát (bár szerintem ez nem annyira jellemző, mármint, hogy egy folt keletkezése után fél órával készek legyünk egy teljes mosás elindítására)

• vagy öblítsd ki a szappanmaradványokat, hagyd egy kicsit megszáradni, aztán tedd a szennyestartóba (és majd később kimosod), vagy ha nagyon foltos és koszos a cucc, akkor áztasd nátrium perkarbonátba egy éjszakára (erről később).

 

Ez utóbbi nálunk ritkán szokott kelleni, mert a marhaepe szappan, ha időben elcsípjük a foltokat, szinte mindent ki tud vinni:

• Gyümölcsfoltok, még az olyan ragaszkodó fajtákat is, mint a barack

• Kisbabásoknak a sárgarépa és sütőtökpüré balesetek eltávolítására is ajánlom

• Nagyobb gyerekeseknek a fűfolt, zsírfoltok, csoki vagy vér esetén. Na meg a fehérzoknik talpára, mert az Istenért nem veszik fel a papucsot, mikor abban flangálnak. De egy szót sem szólhatnék, mert én is ilyen voltam gyerekként, anyukám be is vezette, hogy a fehér zoknijainkat nekünk kellett kézzel kimosnunk. Ezt én is alkalmazom, és nem nagy lelkesedéssel, de annál nagyobb lendülettel suvickolják a gyerekek nálunk is, a marhaepe szappannal a fehér zoknik immáron fekete talpát. Ezt egyébként salakos teniszzoknikhoz is ajánlom a még nagyobbaknak.

• Apropó, felnőttek: nekünk meg a vörösbor, vagy egy magyaros étel, mondjuk egy pörkölt lecsöppenő foltjaira, vagy kávéfoltokra is tökéletes. És kinél ne fordulna elő hasonló néha-néha, főleg, ha ilyen sorrendben fogyasztjuk! 😀 Ha vacsora közben meg kiloccsanna egy kis vörösbor a terítőre, akkor tudjátok: sózzátok meg a foltot gyorsan alaposan, emiatt le ne szedjétek az egész eszcájgot (aki tudja, hogy ez mi, megírhatja a többieknek kommentben)

 

Jöjjön a másik szuper szer a foltkezelésre, a folttisztító só

 

Azaz a nátrium perkarbonát. Nem összetévesztendő a nátrium karbonáttal, ami ugye a mosószóda. Szóval a folttisztító só (fehérítő só, aktív oxigénes folttisztító): 2Na2CO3.3H2O2 A fene. Ezt biztos nem tanultuk kémiából, pedig nem ártana.

Mármint maga a képlet szép egy darab, de mennyivel jobb lenne már, ha ilyesmit is tanulnának a gyerekek, és azt is, hogy mire jó, hogy ez egy aktív oxigénes fehérítő, és azt taglalnánk, hogy milyen reakciók zajlanak le ilyenkor stb. Szerintem ez tök jó lenne. Minden anyuka küldene egy koszos konyharuhát kémiaórára, a gyerekek meg beáztatnák és kimosva vinnék haza!

 

 

Egyébként úgy működik, hogy ha víz éri, akkor oxigénre, vízre és mosószódára bomlik, és ennek köszönheti a fehérítő/folttisztító hatását, de egyben fertőtlenít és csírátalanít is, ezért jó gyerekek ruháihoz vagy akár az ágyneműk, törülközők vagy konyharuhák mosásához is.

 

De térjünk vissza az otthoni bevetéshez.

 

A facebook oldalunkon megosztom veletek a lehető legolcsóbb beszerzési helyeket (nem, mi nem árulunk ilyesmit, nem kell félni, tényleg érdek nélkül ajánlunk dolgokat), gyertek oda is olvasgatni, sok tippet adunk ott is! (és természetesen ha lájkolnátok az oldalt, annak különösen örülnénk).

 

 

Szóval vettünk egy fél kilós nátrium perkarbonátot, mihez kezdjünk vele.

 

Elő akár egy régi, megszürkült ágyneművel vagy akár egy friss foltos konyharuhával, bármihez bevethetjük a nehéztüzérséget!

• A friss vagy makacs foltokra szórjunk egy kis folttisztító sót
• vagy egy pici vízzel készítsünk pasztát és kenjük rá, majd hagyjuk hatni néhány óráig.
• Utána vagy bedobjuk a mosógépbe, vagy ha nagyon foltos, akkor a pasztázás helyett beáztatjuk.

Így készítsünk az áztatóvizet: egy lavórba szórjuk egy-két evőkanállal a porból és öntsünk rá 4-5 liter HIDEG !!! vizet (a mennyiség pedig a beáztatandó ruhától függ, lepje el a víz), majd tegyük bele a tisztítandó cuccot és hagyjuk ázni, legalább fél napig.

 

Örök kérdés, hogy hány fokon használjuk a nátrium- perkarbonátot.

 

Mindenfelé azt olvasni, hogy jó forró vízbe tegyél a porból, aztán majd látod, hogy pezseg, mint a hétszentség. Hát igen. És minél jobban pezseg abban a pillanatban, amikor betetted, annál kevésbé viszi ki a foltokat!

 

A nátriumperkarbonát ugyanis csak 40 fokig igazán hatásos!

 

Ennél forróbb vízben már sokkal gyengébb a hatásfoka (kémia: mivel amikor vízzel érintkezik, ahogyan már írtam, oxigén szabadul fel, és a gázok a hideg vízben tovább maradnak meg, a forró vízből hamar kiszökik, ergo kisebb lesz a hatása). Mivel már tíz fokos vízben is jól hat, ezért azt javaslom, hogy az áztatandó cuccokat HIDEG vízbe tegyétek, ha folttisztító sót használnátok.

Sokan összekeverik ugyanis a nátrium perboráttal, ami szintén aktív oxigénes fehérítő, ezzel kell 60-70 fok felett mosni, mert a perborátból viszont csak 60 fok felett szabadul fel az oxigén!

 

Vegyész tanácsa a mamami fórumon a nátrium perkarbonáthoz: „10 literhez két három evőkanál kell és lehet 24 óráig is áztatni, de 12 óránál nem kevesebb ideig”

 

Fontos tudni, hogy a folttisztító sót légmentesen kell tárolni!

 

Ha papírzacskóban kapnád, mindenképpen tedd át egy jól záródó dobozba. Hogy miért? Az előbbi kémiai magyarázat miatt, hiszen a levegő páratartalma=víz.

Még egy dolog: bár aktív oxigénes fehérítőről beszélünk, de a nátrium perkarbonát használható színes ruhákhoz is (mint pl. a V@nish), legalább is nekem ez a tapasztalatom. De azért egy nem látható helyen tegyetek próbát előtte, nehogy aztán engem szidjatok 😀

Ha azzal kacérkodnál, hogy a mosógépbe is tegyél a porból (30-40 fokos mosáshoz max.), akkor vigyázz,mert eléggé habzik, ne adagold túl. Mindenesetre 1 evőkanálnál ne tegyél többet, mondjuk 3-4 evőkanál mosószódához.

 

El is érkeztünk a mosószóda használatához:

 

Tapasztatom szerint a mosószódából (csodaszódának is nevezik néhány helyen) sokan túl sokat használnak. Régi rutinból, mert annyit tesznek a mosógépbe, mint amennyit a mosóporból szoktak. Persze az a mennyiség is sok volt (tudtátok, hogy kb. a felét kellene használni, mint amennyit a mosószergyártók ajánlanak?), ez egy öreg hiba, „hogy biztosan tiszta legyen a ruha”, legtöbben túladagolják a mosószert.

 

Hogy mennyi mosószódát használj?

 

Ezt leginkább saját magad tudod kitapasztalni. Én egy 5 kg-s felültöltős mosógéphez tele töltettel, 3 evőkanállal teszek nagyjából. Ennél többet soha, inkább kevesebbet, főleg, ha adagolok mást is, pl. trisót vagy perkarbonátot. A ruhára írt hőfok és a szennyezettségétől függően 30-40-60-90 fokos mosások között nyugodtan válogathatok a mosószóda tekintetében.

 

A 90 fokos mosáshoz már nagyon-nagyon mocskosnak vagy zsírosnak kell lennie valaminek, így azt nagyon ritkán alkalmazom egyébként. Inkább beáztatom egy éjszakára folttisztító sóba, hideg vízbe vagy ha zsíros, akkor 1-2 evőkanál trisóba 60-70 fokra, és utána simán indítok egy max. 60 fokos mosást másnap.

 

A trisó használata egyébként egyszerű: a zsíros cuccokhoz adagoljunk 1-2 kanál trisót, majd öntsünk rá NAGYON forró vizet, és hagyjuk állni benne, amíg már majdnem kihűl a víz. Mosáskor is adagolhatunk a mosószóda mellé 1 evőkanállal, akkor ennyivel csökkentsük a mosószóda mennyiségét.

 

A mosószódát gyapjú és selyemmosáshoz nem ajánlják.

 

És állítólag fakítja a színeket, de ezt én a 6 év alatt nem tapasztaltam, talán az ecetes öblítés miatt, ami megóvja a színeket. És természetesen ha kint szárítom őket, akkor csakis kifordítva teszem. Sőt minden családtagot arra kérek, hogy már így tegye a ruhákat a szennyestartóba, van a fenének kedve kifordítgatni őket, főleg vizesen, ha kiszedem a mosógépből.

 

A szódabikarbónának külön fejezetet szeretnék szentelni majd egy másik bejegyzésben.

 

Én eleinte mindig tettem a belőle a fehér mosásba, mert „fehérít”, meg a zsírosakhoz, mert „zsírtalanít”. Aztán megtanultam Vegyésztől, hogy

„Szódabikarbónával nem lehet mosni, mert nem mosószer. A szódával lehet szappant főzni megfelelő zsiradékkal, de ez a mosásnál nincs ugye? Ha nem áll rendelkezésre egyenérték közeli mennyiség az alkotókból , akkor reakció nem zajlik le, ráadásul órákig kellene főzni.”

 

 

Tehát a szódabikarbónát használni a mosáshoz felesleges,

 

…akárhány praktikus tanácsot adó oldalon olvashatjuk (amik egyébként egymásról koppintanak legtöbbször és az eredeti forrás már nem is található), mert ahhoz túl drága, hogy a hatékonyabb és olcsóbb mosószóda helyett használjuk. Fehérítésre ott a nátrium perkarbonát (sokkal hatékonyabb) és a napsütés, zsíroldásra meg a trisó (ez is 3x hatékonyabb és sokkal olcsóbb nála). Viszont sok egyéb dologra meg tök jó, ezért szeretnék neki egy külön fejezetet majd.

 

A következő “mosásos” bejegyzés pedig az öblítésről szól majd.

 

Addig is, nézegessetek itt a blogon, sok egyéb érdekességet megosztunk Veletek! Ha pedig további tippekre vágytok, akkor gyertek és lájkoljátok a facebook oldalunkat!