Sokan ismerik a szűkös, hóvégi napokat, amikor kevés pénzből kellene okosan gazdálkodni. Ilyenkor jelennek meg a közösségi oldalakon a kérdések, hogy van 3000 forintom 5 napra, mit főzzek?

Aztán persze záporoznak az olcsó ételekről szóló javaslatok, hiszen nem lehetetlen kevés pénzből is jóllakni akár, de én biztos rosszul érezném magam, ha 1 hétig lisztes stercen (tudjátok az mi?) és társain kellene élnem.

Nem mintha nem lennének egyébként finomak az olcsóbb (tésztás, krumplis stb.) kaják is, félre ne értsetek, de egy hétig minőségi étel és bizonyos tápanyagok nélkül, pl. fehérje – hát nem vágyom rá. És csórónak sem szívesen érezném magam,még akkor sem, ha tényleg kevés a pénz a bukszámban (ez is de jó szó már).

 

Ki szereti hónap végén meghúzni a nadrágszíjat…senki!

 

Mi sem eszünk egész hónapban bélszínt, lazacot és kaviárt, pedig az első kettő a kedvencem

 

Sőt, bélszínt évente egyszer vagy maximum kétszer, lazacot pedig csak akkor, ha jelentősen leárazzák.

Ám az egyik legfontosabb szabály, amit akkor fogadtam meg, amikor egyszer nehéz helyzetbe kerültünk, hogy vége a hóeleji (ami ugye ebben az esetben a pénzügyi hónap elejét jelenti, amikor a bevételek megérkeznek) habzsidőzsinek, hogy aztán a hónap végén meg nyeljük az éhkoppot, legalábbis kulináris szempontból.

 

Bár mindennap ehetnék ilyesmit…

 

Mert mi szeretjük élvezni az ízeket.

 

Ezt pedig kevés pénzből, okosan is meg lehet oldani! Nálunk az étkezésre és amúgy a háztartásra fordítható keret eléggé limitált. Vannak olyan hónapok, amikor sokkal többet is költhetnénk, de ilyenkor gondolnom kell arra, hogy ismét előfordulhatnak olyan időszakok, amikor késve érkeznek be a nem rendszeres jövedelmek (amik csúszhatnak is pár hónapot, ha például egy önkormányzat utal).

 

Tehát étkezésre a mi öttagú családunknak nagyjából 60 000 forint a büdzsé

 

A mókuskodásom miatt persze van olyan hónap, hogy 80 000 forintot költök, de akkor utána lesz olyan hónap, amikor 20 000 forintban megáll a havi bevásárlás összege. Szinte mindennap eszünk főtt ételt, és van olyan is, hogy több fajtát főzök, mert valaki nem szeret valamit.

 

A „hónap elején” – tehát amikor pénz áll a házhoz – elkezdem felméri a készleteket.

 

Listát írok, hogy az otthon lévő alapanyagokból milyen ételeket tudnánk enni. Ha éppen nem vagyunk egy „nadrágszíj-meghúzós-időszak” után, és nincs kiürülve a kamrám és mélyhűtőm, akkor akár több hétre elegendő ételt tudok a füzetembe leírni.

 

Utána írok egy listát arról is, hogy mit ettünk régen, mire vágynánk. Ha hiszitek, ha nem, ezek után szinte az összes hozzávaló akciós lesz a következő időszakban, amivel az asztalra varázsolhatom a a vágyott ételeket.

 

Tudjátok: „Rendeld meg az Univerzumtól”!

 

Ha persze jön valamilyen jó akció, akkor eldönthetem, hogy egyből megesszük-e vagy pedig lefagyasztom, és helyette kiveszek valamit a mélyhűtőből.

Már említettem, hogy nem szeretem a menütervezést egy hónapra előre, mert annyi minden közbejöhet. Nálunk a “nagyjából mit eszünk a következő 5-7 napban, rugalmasan alakítva, ha beesne egy jó akció közben” – ez vált be.

Viszont amire figyelek, hogy átlagosan 2-3 nagyon finom, extra étel közé be-beszúrjak egy-két olcsóbb ételt, és a hónap végére félretegyem a legfinomabb falatokat. Például ha beugrik a kosaramba egy szuperakciós sertés szűzérme – lapocka áron (már kétszer is előfordult, közeli lejárati dátummal – akkor mikor hazaérek, villámgyorsan átcsomagolom, porciózom és irány a mélyhűtő legmélyebb bugyra!

 

Nem csapunk még aznap lakodalmat belőle, hanem félreteszem a szűkösebb időszakra

 

Így mikor éppen alig valami csilingel a pénztárcámban, akkor előveszem és éttermi vacsorát prezentálok a családnak. Persze köret is készül addigra korábban, esetleg valamilyen ázsiai ízesítésű zöldség vagy szintén akciós fodros kelből baconös fokhagymás finomság, ami szintén a fagyasztóban várja a bevetését. Így volt az egyik fogásunk karácsonykor is sertésszűz pecsenye.

 

Forrás: https://silvarigobello.com/2015/04/02/filetto-di-maiale-alle-nocciole/

 

De ettünk már ilyenkor – hasonló olcsón megoldva – burgundi marharagut, vagy marha steaket is, lazacot és fekete kagylót és a sort még folytathatnám.

 

Hiszen pont akkor kell azt éreznünk, hogy igenis megengedhetjük magunknak a kényeztetést és törődést, amikor a legnehezebb a helyzet!

 

Mert ha olyankor azt mantrázzuk, hogy jajj, nincs rá pénzem, nem tudom megvenni és mit eszünk a hónap végén, csak olcsó kajára futja stb., akkor soha nem tudunk kitörni ebből a spirálból. Nálunk a gyerekek még soha nem érezték meg, ha esetleg anyagilag nem voltunk a toppon.

 

Elég egy kis önmegtartóztatás akkor, amikor pénz áll a házhoz

 

Ha máshogy nem megy, akkor használjuk a boríték módszert vagy tegyük alszámlára a pénzt. Játsszuk azt, hogy nincs is. Ne költsük el az első héten mindenfélére, hogy aztán a hónap végén (és a következő hónap első napjaiban) meg szenvedni kelljen és sakkozni az utolsó forintokkal.

A boríték módszert már anyukám is sikeresen alkalmazta kezdő háziasszony korában!

 

Az is megoldás, hogy ha egy kis extra pénz áll a házhoz, elkezdjük feltölteni a készleteket, mint a katasztrófás bejegyzésemben.

 

Így az étkezés terén soha nem lesz többé hóvége.

 

Persze az is tény, hogy a hónap “elején” nehéz takarékoskodni, ha keveset tudunk amúgy is beosztani, hiszen ott a törlesztő, a buszbérlet, a gyerekeknek a kajapénz, be kell fizetni a csekkeket, stb., de higgyétek el, így sem lehetetlen finomakat enni, olcsón, sokszor!

Az ételek vásárlásán – vagy nem vásárlásán – sok pénz megfogható havi szinten!

 

 

A következő bejegyzésben elmesélem majd, hogy mi mire NEM költünk.

 

Ha tetszett a bejegyzés és hasznosnak találtad, köszönöm, ha megosztod! Ha van kedved gyere a facebook oldalunkra és lájkold: minden héten új hasznos tippet osztunk meg Liával!